Az ingatlan adásvétel mindennapi életünk részét képezi, gyakorlatilag egy hétköznapi dologról van szó. Ennek ellenére mégis sok esetben azt tapasztaljuk, hogy az eladók vagy vevők nincsenek tisztában az adásvételi szerződésben felmerülő egyes fogalmakkal. Ebben szeretnénk jelen írásunkkal segítséget nyújtani.

Banális kérdésnek tűnhet a foglaló és az előleg kérdése, azonban egy meghiúsult adásvétel esetén több millió forint múlhat azon, hogy a már átadott összeget milyen jogcímen (foglalóként vagy előlegként) adtuk át az eladónak.

A foglaló a szerződés biztosítását szolgáló mellékkötelezettség, amely elsősorban – de nem kizárólagosan – ingatlan adásvételi szerződésekben jelenik meg. Lényegében a kötelezettségvállalás biztosítékául átadott összeg, amelyet csak akkor lehet foglalónak tekinti, ha ez magából a szerződésből kitűnik. Amennyiben a szerződést a felek teljesítik, akkor a foglaló a szolgáltatás értékébe, tehát ingatlan adásvétel példájánál maradva a vételárba beleszámít. Amennyiben a szerződés teljesítése meghiúsul, és a meghiúsulásért egyik fél sem vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár, tehát nem minősül foglalónak, és ebben az esetben olyan a természete, mint az előlegnek, elveszíti szankciós jellegét. Egyéb esetben a meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglaló összegét pedig kétszeresen köteles visszafizetni. A foglaló gyakorlatilag egy önként vállalható többletszankció, amelynek előnye mindenekelőtt abban áll, hogy kárátalány szerepet tölt be, vagyis a foglaló erejéig nem kell bizonyítania a sérelmet szenvedett félnek, hogy őt a szerződés meghiúsulása miatt mekkora kár érte.

Fontos, hogy foglalót csak azt követően adjunk át, hogy a kiválasztott ingatlan jogi státuszával tisztában vagyunk, amelyről úgy győződhetünk meg, hogy lekérjük az ingatlan tulajdoni lapját, amely ügyfélkapun keresztül 1 000 Ft ellenértékért bárki által elérhető. Az ingatlan tulajdoni lapján látni fogjuk az ingatlan adatait (kik a tulajdonosok, terheli-e valamilyen jog pl.: jelzálogjog, haszonélvezeti jog az ingatlant). A foglaló összegét érdemes úgy megállapítani, hogy az mindkét felet ösztönözze a szerződés teljesítésére, amely az üzleti életben és bírói gyakorlat szerint ideális esetben 10 %. Ettől mindkét irányba eltérhetünk, azonban a túlzott mértékű foglalót egyébként a bíróság mérsékelheti. A bírói gyakorlat 20 % mértéket elérő foglalót már vizsgál, 25 % mértékű foglalót pedig szinte minden esetben mérsékel.

Fentiekhez képest az előlegnek a foglalótól eltérően nincs szankciós jellege, a Polgári Törvénykönyv semmilyen jogi minősítést nem kapcsol hozzá, ami azt jelenti, hogy a szerződés meghiúsulása esetén minden esetben visszajár. Az előleg a vételárba beleszámít, mértéke nincs korlátozva. Értelemszerűen akkor jelenik meg az adásvételi szerződésekben, amennyiben a vételár nem egy összegben kerül kifizetésre. Ha a sérelmet szenvedett felet a szerződés meghiúsulása miatt kár éri, és foglalót nem kötöttek ki a szerződésben, csak előleget, akkor a károk érvényesítése bírósági úton történhet. A foglaló összegét meghaladó károk érvényesítésére foglaló esetében is van mód, azonban azok mértékét a kártérítést követelő félnek szükséges bizonyítania.

Jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem tekinthető egyedi ügyre vetíthető jogi állásfoglalásnak. Egyedi ügyekben mindenképp szükséges az adott ügyre vonatkozó jogi tanács kérése

Dr. Spránitz Gergely
Andrássy 7 Ügyvédi Együttműködés

VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT

Egységes csapatként dolgozunk világszerte piacvezető cégekkel, és ügyfeleinknek a lehető legmagasabb színvonalú tanácsokat adjuk.