Ügyfeleinknek gyakran ajánljuk a Magyarországon már szűk 10 éve létező, azonban kevésbé elterjedt vagyonkezelési formát, a bizalmi vagyonkezelési szerződést és e jogviszony alapján történő vagyonkezelést.
A bizalmi vagyonkezelés célja
A bizalmi vagyonkezelés célja a vagyonrendelőket motiváló tényezők függvényében többféle lehet, így például:
- Adóoptimalizálás és adótervezés, különösen cégértékesítések, exitek során
- Vagyonvédelmi mechanizmusként alkalmazás kockázatos befektetések előtt a hitelezőkkel szembeni védelem miatt
- Cégen belüli generációváltás biztosítása a hosszas hagyatéki eljárás elkerülésével
- Gyermekekről, fogyatékossággal élő családtagokról való gondoskodás
- Függő jogi helyzetek kezelése
A bizalmi vagyonkezelés lényege
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony 2 főbb momentumból áll össze:
- A vagyonrendelő a tulajdonát képező vagyonát (üzletrészét, részvényét, értékpapírját, ingatlanjait, értékes gépjárműit és egyéb ingóságait, követelését stb.) átruházza a vagyonkezelő részére (amely személy lehet akár ő maga is vagy egy általa működtetett gazdasági társaság, amennyiben a kontroll elvesztésének kiküszöbölése a további cél)
- Ezt követően a vagyonkezelő a vagyont saját belátása, de a vagyonrendelő javaslatai, iránymutatása alapján, a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettek érdekében kezeli, és a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a vagyon hozamait és magát a vagyont is kiadja a kedvezményezett részére.
Jelenlegi adózási változások és hatásuk
A legjelentősebb változást a bizalmi vagyonkezelésbe adással kapcsolatosan az adómentes felértékelés megszüntetése képezi. A jelenlegi szabályozás alapján a következő aspektusok minősülnek adómentesnek:
- a vagyon átengedése a bizalmi vagyonkezelés részére
- a kedvezményezettnek a vagyon terhére (azaz a tőkerészből, nem a hozamból) való pénzbeli vagy természetbeni juttatásban részesülése
- a kezelt vagyon részét képező vagyonelem értékesítésekor ellenérték kiadása (pl. üzletrész értékesítésekor a bizalmi vagyonkezelésbe befolyt vételár kifizetése a kedvezményezettnek)
A hatályos rendelkezések alapján a kezelt vagyon hozama terhére juttatott vagyoni érték osztalékként adóköteles, az egyéb, bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyonra pedig az általános rendelkezések vonatkoznak, így pl. értékpapír esetén az árfolyamnyereségből származó jövedelem alapján kell adózni.
A legfőbb változást azt képezi, hogy a továbbiakban a vagyonkezelésbe adás értékesítésnek, ellenérték fejében történő átruházásnak minősül. Az értékesítésből származó bevétel a tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értéke, amelyen azt az átvevő (vagyis a vagyonkezelő) számviteli nyilvántartásba vette, amelyről a vagyonkezelő köteles nemcsak a vagyonrendelőt, hanem az adóhatóságot is tájékoztatni. A jövedelem számítása az általános módon történik, tehát a bevételből levonható a vagyonelem szerzési értéke.
Tehát amennyiben a vagyonelem bizalmi vagyonkezelésbe adásakor történik felértékelés, és a számviteli nyilvántartás szerinti érték meghaladja a vagyonelem szerzési értékét, akkor adóköteles jövedelem keletkezik, amely után az adóbevallásban kell megállapítani és a vonatkozó határidőig megfizetni az adót, azonban könnyebbség, hogy a vagyonrendelő jogosult az adót egyenlő részletekben, 3 év alatt megfizetni.
További változás, hogy a tulajdonba adást nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása, így pl. az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítása adómentes bevételként jelentkezik, viszont az ingyenes használat biztosításával összefüggő, a kezelt vagyont terhelő költség, ráfordítás már adóköteles. Figyelni kell tehát, hogy hiába használunk kedvezményezettként egy ingatlant ingyenesen, a rezsiköltség, a közös költség tekintetében már terhel minket személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, amely azonban a kezelt vagyon terhére számolható el.
A változások ugyanakkor biztosítanak lehetőséget az adómentes felértékelésre abban az esetben, amennyiben a vagyoni érték tulajdonjogát, vagyis a tőkét a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg, ugyanakkor amennyiben ténylegesen ez a rendelkezés meghiúsul, azaz a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát megelőzően részesül juttatásban, úgy az adót 20 %-kal növelt összegben kell megfizetnie a vagyonrendelőnek, teljesítésének hiányában pedig a kedvezményezettnek.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrehozatala és működése
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés, illetve abban az esetben, amikor a vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy, a vagyonrendelő visszavonhatatlan, közokiratba foglalt nyilatkozata hozza létre.
A szerződésben a felek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony valamennyi aspektusára kiterjedően megállapodhatnak egymással, így többek között rögzítendő a kedvezményezettek köre, azok a feltételek, amelyek bekövetkezése esetén részesülnek a kezelt vagyonból vagy amelyek alapján ezt a jogukat elveszítik, a vagyonkezelés módjai, diverzifikáltsága, az ajánlott befektetési módok, a vagyonkezelővel szembeni ellenőrzések mechanizmusa, a számadási és tájékoztatási kötelezettség, továbbá a vagyonkezelő felelősségével kapcsolatos kérdések.
Ügyfeleinknek az adózási változásokra tekintettel javasoljuk, hogy még 2023.09.14. napja előtt kössék meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrehozására irányuló szerződéseket az adóelőnyök érvényesítése érdekében, ugyanakkor vagyonvédelmi okokból ezt követően is javasoljuk az intézményt, tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelések általi előnyök bőven meghaladják az „adóhátrányokat”.
Bizalmi vagyonkezelési szerződéssel kapcsolatos kérdése van?
Ügyvédi Együttműködésünk áll rendelkezésre!
